Ország Magyarország
Időpont/Hossz 2017 február-június
Kiről szól?  Osztály
Diákok életkora  13-15 évesek
Iskolai környezet Kis, vidéki állami általános iskola
Téma/rövid leírás + hogyan kapcsolódik az Érzelmek didaktikájához  Az osztály egy komoly konfliktussal állt szemben, mivel az egyik diák lopott a társaitól. Sajnos a lányt végül eltanácsolták az iskolából, azonban a Postaláda gyakorlat hatására az osztály kifejezte az érzelmeit, megbocsátott a lánynak és erősebben jött ki a helyzetből, mint korábban volt.
Eset leírása A magyarországi tesztelési fázisban részt vevő egyik tanár egy vidéki általános iskola 7. osztályának osztályfőnök helyettese volt. Már egy éve dolgozott az osztállyal, ami nem volt mindig könnyű. A nehézségek egy incidensben látványosan öltöttek testet: a tanulók azt vették észre, hogy valaki rendszeresen lop tőlük.

Az érzelmek magasra csaptak ebben az időben, nagy feszültségek voltak a diákok között, nem érezték magukat biztonságban az osztályban. Egy nyomozás felderítette, hogy az egyik diák, egy lány lopott tőlük. Idővel a rendőrséget is be kellett vonni a helyzetbe, és az ügy sajnos a lány eltanácsolásával végződött. Mielőtt elhagyta az iskolát, az osztályfőnök beszélgetést kezdeményezett vele, és arra bátorította az osztályt, hogy beszélje meg a helyzetet az osztályával. A lány úgy döntött, ezt nem teszi meg – ami természetesen érthető volt, hiszen egy nagyon nehéz helyzetről beszélünk. Így azonban a feszültség bennmaradt az osztályban és nem tudták elképzelni a békés feloldást.

Az osztályfőnök és a helyettese végül úgy döntött, a Postaládát fogják használni. (Már egy hónapja alkalmazták a gyakorlatot az eredeti módon.) A tanárok arra kérték az osztályt, hogy írjanak üzenteket a lánynak, fejezzék ki felé az érzéseiket. A diákok így tettek, és az üzeneteket a Facebook-on keresztül el is küldték neki. Ezeket az üzeneteket írták:

– “Nem vagyok rád mérges.”

“Szerintem ha korábban elmondtad volna nekünk, az őszintébb lett volna.”

– “Megbocsátok neked.”

– “Már nem vagyok rád dühös. Azt tanácsolom, hogy hagyd abba a lopást.”

– “Tőlem nem loptál annyit, de mégiscsak undorító.”

– “Nem vagyok rád mérges, de keress egy másik iskolát.”

– “Már nem vagyok rád mérges, de többet ne csinálj ilyet.”

– “Megpróbáljuk elfelejteni, ami történt, neked is ezt kéne tenned és a továbbtanulásra kéne figyelned. Nem vagyunk rád mérgesek.”

– “Kérj bocsánatot mindenkitől és hagyd abba a lopást! Már nem vagy rád mérges.”

– “Már nem vagyok mérges. Amit tettél az rossz volt, de nem megbocsáthatatlan.”

– “Nem vagyok rád dühös, te is ember vagy. Mindenki követ el hibákat, de szembe kell velük néznünk. A következmények mindig világosak, de az élet nem könnyű.”

A lány látta az üzeneteket és egy órán belül azt válaszolta: “Sajnálom.”

A Postaláda segítségével a diákok már hozzászoktak ahhoz, hogy az érzelmeiket írásban fejezzék ki, így a tanárok felhasználhatták ezt a tapasztalatot az adott konfliktus feloldására. Ezen a módon a lány is láthatta, hogy az osztály nagy része megbocsátott neki, ami segítethette feloldani a feszültségét és a lelkiismeretfurdalását, és végül bocsánatot tudott kérni, ami egy fontos lépés volt a továbblépés szempontjából.

Az osztályfőnök helyettes szerint ezután az eset után érezhető volt, hogy az osztály sokkal közelebb került egymáshoz, mint korábban, könnyebben megosztják az érzelmeiket másokkal, nyugodtabbak és általában elfogadóbbak lettek.